Ökrös Krisztina újabb bejegyzését olvashatjátok, fogadjátok sok szeretettel.
Anyukák homokozó lapáttal a farzsebben!
Először nem akartam hinni a szememnek amikor megjelent az első anyuka a homokozóba egy lapáttal a zsebébe, gondoltam csak véletlen, a nagy zsongás közepette oda tette. Majd teltek a napok és egyre több anyuka gondolta, hogy ez az, ez lesz a megoldás, hozunk otthonról egy lapátot, amivel csak a mi kicsikénk túrja a homokot :( Ugyanis a lapát a homokba fogyóeszköz a gyerekek kiviszik majd eldobják valahol a kavicsban, vagy az is előfordul hogy eltörik stb… Sokan panaszkodtak , hogy kevés a lapát, miért csak ennyi lapát van, és akkor megszületik a megoldás: lapát a farzsebbe…
Lehet, hogy csak nekem szúrta a szemem, de ezt nem hagyhattam szó nélkül!
A család szocializációban betöltött szerepével sok könyvtárnyi szakirodalom foglalkozik, melyek alapján könnyen felvázolhatjuk egy olyan ideális család képét, amely jó talajt teremt a gyermek szociális fejlődésének. Azt sem nehéz elképzelni, hogy milyen kritikus pontok lehetnek, hol sérülhet „már a kezdetekkor” a társas viselkedés. Ha egy kisgyermekkel probléma adódik, akkor szinte minden esetben a családban érdemes kezdenünk a baj forrásának keresését, és sokszor nem is kell túl szemfülesnek lennünk, hogy rábukkanjunk. A „kívülálló” szerep igen alkalmas arra, hogy tisztán lássuk, mi a gond, sőt adott esetben a megoldást is egyszerűen megfogalmazzuk.
A gyerek egyik legfontosabb tevékenysége a játék, nincs olyan élménye, amely ne válhatna játék tárgyává. A játék a gyermek számára öröm, ami több forrásból táplálkozik. Egyrészt az utánzásból- az érdeklődés középpontjába kerülő, vágyott viselkedések és szerepek felvételéből-, másrészt az illúzió keltette izgalomból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése